A halitózis – rossz lehet

Kellemetlen lehelet – rossz lehelet – szájszag – halitózis.

Gyakori jelenség …

Rátérve a krónikus halitózis boncolgatására beszélhetünk extraorális és intraorális eredetű szájszagról. Nagyon sok krónikus betegség jár kellemetlen lehelettel. Bizonyos betegségek jellegzetes szájszagot okoznak, amely segíti a diagnózis felállítását. Így pl. a cukorbetegek leheletében acetonszag érezhető, vesebetegre ammóniaszag a jellemző, májelégtelenségben friss hús ill. állati bensőségek szagára emlékeztet a lehelet, egyesek szerint kifejezetten egérszagú lehet. Sajátos szaga van a szájnak bizonyos mérgek (arzén, bizmut, higany stb.) felszívódása után is. Az éhezés, pl.: fogyókúrázás esetén is okozhat kellemetlen leheletet. A zsír elégetése során egy keton nevű anyag szabadul fel, amely a vizelettel és a lélegzettel távozik, és jól érezhető szaga van. Idetartoznak a fül, orr- és melléküreginek betegségei (gyulladás, tályog, idegentest), orrsövényferdülés okozta dugulás. Garatban fekélyes daganat, mandulagyulladás, idegentest szintén okozhat ilyen panaszt. A diftéria okozta édeskés szag diagnosztikus jelentőségű lehet. A nyelőcső daganata, gombás megbetegedése (amelyet egy nem befejezett antibiotikus kezelés válthat ki), a gyomorszáj zárfunkciójának tökéletlensége is problémát okozhat. Gyermekeknél a parazitózisok is okozhatnak kellemetlen leheletet.

Az extraorális okok vázlatos áttekintése után foglalkozzunk részletesen a száj és garatüregi okok elemzésével. Számos tévhittel ellentétben, amelyek szerint a rossz lehelet belső eredetű, számos klinikai vizsgálat bizonyítja, hogy az esetek 90%-ban az okok a szájüregben keresendőek.

  • Szájszárazság
  • Fehérjében gazdag étrend
  • Hátsó garatfali csorgás (orr- és orrmelléküregek betegségei)
  • Alkohol fogyasztás
  • Dohányzás
  • Hormonális változások
  • Bizonyos gyógyszerek
  • Cukorbetegség
  • Alkohol vagy nátrium lauril-szulfát tartalmú szájápolási szerek
A szájszárazság az egyik legjelentősebb tényező, amely kiválthatja vagy súlyosbíthatja a rossz lehelet kialakulását. A szájszárazság fiziológiásan is előfordul az éjszaka során, amikor is a nyáltermelés lelassul. A reggeli rossz lehelet enyhe formája ezért természetesnek is tekinthető. Gyakori a különböző gyógyszerek által okozott szájszárazság. Itt elsősorban a vérnyomáscsökkentőket, az antidepresszánsokat, az allergia kezelésében használt antihisztamin készítményeket kell megemlíteni. Szájszárazság esetén a nyál mennyiségének csökkenésével a nyálban oldott hasznos anyagok mennyisége is kevesebb. Normál esetben a nyál nagy mennyiségű oxigént tartalmaz, ami kellemessé és frissé teszi a leheletünket, kedvezőtlenül befolyásolva az anaerob baktériumok életkörülményeit.